Emlékezzünk rá kollégáinak 15 évvel ezelőtti írásával.
„Csepel egyik díszpolgára lett 1999. október 23-án dr. Magyar Béla főtanácsos, iskolánk nyugalmazott vezető tanára.
Iskolai tanulmányait a Jedlikben kezdte, majd az Árpád Gimnázium testnevelés tagozatán érettségizett, ahol 1954-ben tanítói oklevelet is szerzett. Mezőkomáromban tanítóként kezdte a pedagóguspályát, majd a hárosi iskolába került. 1958 és 1963 között végezte el a Testnevelési Főiskolát. 1960-tól tanított Csepelen, négy évig a mai Szent István 232-es, majd a Rákóczi 88-as, a Tejút 10-es általános iskolákban és a Bajáki Szakközépiskolában. 1972-től 1996-ig volt a Jedlik Ányos Gimnázium tanára.
Első csepeli munkahelyén négytusából ért el kiemelkedő eredményt tanítványaival, így kijutottak Bulgáriába nemzetközi versenyre. A Tejút 10-ből az Országos Úttörő Olimpia döntőjébe vezette mini-kosárlabda csapatát, ezzel öregbítve Csepel sportjának hírnevét. Az iskolában tornaedzőként működött, tanítványait a Csepel SC átvette és híres sportolókká nevelte. A labdarúgástól az atlétikáig hosszan sorolható híres tanítványainak névsora. Tehetséggondozó és -kiválasztó képességére, módszertani felkészültségére a Csepel SC felfigyelt és tudását a szakosztályi utánpótlás nevelésében kamatoztatta. Megalakulásától a Csepel Sportiskola módszertani vezetőjeként irányította a testnevelés tagozatos iskolák szakmai munkáját.
1973-tól a Testnevelési Főiskola vezetőtanára. Az általa szervezett magas színvonalú testnevelés tanítás elismerése, hogy pedagógusok sokaságát képezhette és indíthatta el a pályán. Tagja a Magyar Testnevelési Egyetem Rektori Tanácsának, 1983-ban védte meg doktori disszertációját.
Dr. Magyar Béla szakmai munkája mellett mindig gondot fordított arra, hogy környezetében a lehető legjobb feltételek mellett, a legszínvonalasabb munka folyjon. A hajdani Bajáki Szakközépiskolában a kabinetrendszer kialakítását szolgáló új épület felépítését felügyelte. 1970 őszén Tatán kézilabdapályát építettek. A Jedlikben a sportudvar építésének volt a felelőse.
A Jedlik Ányos Gimnáziumban, az első években a belső egység és a nyugalom megteremtésének segítése volt a feladata. Szervezőkészségének köszönhetők a színvonalas iskolai ünnepségek, kerületi középiskolás sportgálák és a nyelvtanulást elősegítő külföldi csereutazások létrehozása. 1984-ben UNESCO asszociált iskolaként vette fel gimnáziumunk a kapcsolatot a hattingeni iskolával.
A nevelőtestület dr. Magyar Béla szervezésében több mint húsz külföldi utazáson vett részt, erősítve a személyi kapcsolatokat, ezen keresztül a tantestület egységét.
1986-ban az országban elsőként alapította meg a JÁG Diáksport Egyesületet, mely azóta is a diáksport és az iskolai versenysport ügyét szolgálja.
Országosan elismert szakmai-módszertani eredményei öregbítették a kerület jó hírét.
A versenysport utánpótlásának nevelése mellett a kerületi tömegsport egyik leglelkesebb híve. A TSF és a kis egyesületek munkáját éveken át segítette. Ötletei és szervező munkája nyomán született meg a „Fut a Csepel” és a kerékpártúra tömegsport akció.
1996-ban nyugdíjba ment, de mint várható volt, nem sokáig tétlenkedett. A Torna Szövetségben pezsdítette fel az életet, új versenyek kidolgozásában vett részt. Fáradhatatlanul tevékenykedik, hogy minél több iskola kapcsolódjék be a budapesti versenyekbe.
Egykori iskolájával szoros kapcsolatot tart, segít kollégáinak a pályázatok megírásában, a testnevelő tanárok máig a munkaközösség tagjának tekintik.”
2015. március 27-én 9.45-kor vehetünk végső búcsút szeretett kollégánktól a Csepeli Temetőben.
Galéria
