2024. szeptember 24-én a 12. évfolyam fizika fakultációs tanulói látogatást tettek az Alpiq Csepel II. erőműbe Radnai Tamás és Kékesi Attila tanár urak kíséretében.
Az alábbiakban Danhauser Gergő, Rózsa Márton és Wirth Gergő 12.B osztályos tanulók beszámolóját olvashatják az eseményről, valamint a látogatás során készült képekből tekinthetnek meg egy válogatást.
A látogatás reggelén 8:30-kor gyülekeztünk az erőmű bejáratánál. Rövid balesetvédelmi tájékoztató után beléptünk az erőmű területére, ahol először egy előadóterembe kísértek minket. Itt programunk egy kisfilm megtekintésével kezdődött, melyben az erőmű eredetéről, az üzemeltető cégről, az erőmű fontosabb feladatairól, felépítéséről hallhattunk egy rövid ismertetést. Ezután a hallottakat túravezetőnk, Bakos Gábor üzemmérnök előadása mélyítette el. Megtudtuk például, hogy a Csepel Művek területén az első erőművet még Weiss Manfréd építtette gyárkomplexuma ellátásához, amit Csepel I-nek hívtak. A Csepel II-t egy angol cég építette, átadásán az akkori magyar miniszterelnök mellett az akkor még csak trónörökös III. Károly király is részt vett. Később az erőmű az Alpiq svájci központú cégcsoport tulajdonába került. A mai napig ők tartják fent az erőművet.
Az előadás után elláttak minket a megfelelő védőfelszerelésekkel (sisakkal és füldugóval), és megkezdtük az erőmű bejárását. Először a vezénylőterem felé vettük az irányt, ahol betekintést nyertünk az erőmű irányítóinak munkájába. Ezt követően végigvezettek az energiatermelés folyamataiban szerepet játszó berendezéseken.
Az erőmű egy kombinált ciklusú rendszerrel működik. Tüzelőanyagként földgázt használnak, de szükség esetén olaj is alkalmazható. Az első és legfőbb folyamat a gázturbinában zajlik, melyet az elégetett földgáz közvetlenül hajt meg. A gázturbinát a szervizbejárón keresztül egész közelről is volt alkalmunk megnézni. A gázturbinában keletkező, magas hőmérsékletű égéstermékek segítségével vizet forralnak fel, az így keletkező gőz egy gőzturbinát hajt meg, így további energia termelődik. A gőzturbinából távozó fáradt gőzt a kondenzátorban a Duna vizével hűtik le. A hűtésre felhasznált vizet közvetlenül a folyóból szivattyúzzák, a visszafolyó csatornán pedig még egy kisméretű vízerőművön is átfolyik.
Túránk következő állomásaként két hatalmas tartályt tekintettünk meg, az egyikben forró vizet tárolnak, a másikban a tartaléknak szánt turbinaolaj van. Ezt követően az elektromos kazánokat néztük meg közelebbről. Ebben a helyiségben a kazánok működésével járó zaj miatt a füldugók használata kötelező volt. Az elektromos kazánok a távfűtésében segítenek. Az erőmű felelős a déli kerületek távhőszolgáltatásáért, valamint szükség esetén villamos energiát is biztosít az országos villamosenergia-hálózat számára. Maximális elektromos teljesítménye kb. 403 MW és nagy előnye, hogy gyorsindításra képes, azaz akár 15 perc alatt üzembe tud állni. Megtudhattuk, hogy az erőműkomplexum a korábban említett funkciói mellett ipari vizet is előállít a Duna vizéből.
Az egész látogatásunk alatt túravezetőnkhöz bármikor lehetett fordulni kérdéseinkkel, aki készségesen válaszolt is azokra. A berendezések megtekintése mellett a bejárás egyik fénypontja volt, hogy a tetőre is felmehettünk, ahol közelről is láthattuk a hatalmas kéményeket és megcsodálhattuk a gyönyörű kilátást a városra és a Dunára. A túránk végeztével egy csoportképet követően a személyzet péksüteményekkel is kedveskedett számunkra.
A fakultációs csoport nevében köszönjük a lehetőséget Putankó Katalin irodavezetőnek és Bakos Gábor üzemmérnöknek.