2024. szeptember 27-28-án rendezték meg az idei évben a Kutatók Éjszakáját. A Kutatók Éjszakája országos rendezvénysorozat, melynek keretében egyetemek, kutatóintézetek, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt, bemutatva az érdeklődőknek a kutatói életpályát. A rendezvénysorozat célja a tudomány népszerűsítése, és a kutatói pálya vonzóbbá tétele. Az idei évben is számos fizikához kapcsolódó program volt a felhozatalban, melyekbe jedlikes diákok is szép számmal bekapcsolódtak.
A 9.A osztály érdeklődő tanulói Cynolter Ágnes tanárnővel a „Kutatók Éjszakája az ELTE fizikusaival” című rendezvényen vettek részt, melynek keretében igazán érdekfeszítő és közérthető előadások hangzottak el. A szünetekben érdekes kísérleteket láthattak a diákok, valamint szabadulószobában tesztelhették az előadásokon megszerzett ismereteiket.
A 11. évfolyam fizika fakultációs diákjai Fekete-Nagy Tamara tanárnő és Kékesi Attila tanár úr kíséretében először a BME Nagyfeszültségű Laboratóriumában tettek látogatást, majd a csoport egy része az ELTE Vizualizációs Laborjában az univerzum szerkezetével ismerkedett, míg a társaság másik része a BME Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumában az áramlások fizikájába és az azzal kapcsolatos mérnöki munkába tekinthetett be.
A szervezett csoportos látogatásainkon túl több diákunk önállóan vett részt érdeklődésének megfelelő, fizikához kötődő programokon. A teljesség igénye nélkül voltak diákjaink 3D nyomtatásról szóló bemutatón, mások az atomreaktorok működésével ismerkedtek, de olyanok is akadtak, akik fizikai kísérleti bemutatón vettek részt.
Diákjaink közül voltak, akik nem pusztán résztvevői voltak a programoknak, hanem a szervezésben is közreműködtek. Fehér Marcell és Daka Dorka 12.C osztályos tanulók az Ericsson Magyarország és a BME közös égisze alatt futó Droidfoci elnevezésű program szervezői voltak, ahol okostelefonok szenzorainak segítségével lehetett digitálisan focizni a többi résztvevővel. Gratulálunk nekik a program sikeres lebonyolításához!
A továbbiakban néhány diákunk beszámolóját olvashatják a programokról, valamint az eseményeken készült fényképekből tekinthetnek meg egy válogatást.
ELTE: Kutatók Éjszakája az ELTE fizikusaival (Molnár-Gábor Dániel 9.A)
Péntek délután 7 osztálytársammal és a fizikatanárunkkal meglátogattuk az ELTE egyik épületét, ahol először kísérleteket, később előadásokat tekinthettünk meg. A kísérletek témái eltértek egymástól, az előadások viszont három fő téma köré épültek: CERN, asztrofizika és mesterséges intelligencia. Szó volt ősrobbanásról a részecskegyorsítóban, a CERN elmúlt 70 és a következő 70 évéről, űridőjárás-előrejelzésről, mesterséges intelligencia felhasználásáról a rákgyógyításban, és persze galaxisokról is. Az előadók nagyon érthetően magyarázták el a legfontosabb tudnivalókat egy-egy témával kapcsolatban, és még az előadások közötti szünetben is lehetett tőlük kérdezni, amire természetesen a legjobb tudásuk szerint válaszoltak. A csapat este 10-kor sok élménnyel és tudással távozott a helyszínről.
BME: nagyfeszültségű labor és szélcsatorna labor (Orosz Barnabás 11.B)
Péntek délután első programunk a nagyfeszültségű labor volt. Itt sok hasznos és izgalmas ismeretre tehettünk szert a nagyfeszültséggel kapcsolatos jelenségekkel és a villamosenergia-hálózattal kapcsolatban. Természetesen mindent kísérletekkel illusztráltak, egymást követték a látványosabbnál látványosabb elektromos kisülések. A bátor önkénteseknek arra is lehetőségük nyílt, hogy beüljenek egy Faraday-kalitkába, miközben 750 kV feszültséggel létrehozott villámok cikáztak körülöttük.
Ezután egy rövid szünet következett, de itt sem unatkoztunk, hanem a szabadtéri standokat néztük meg. Bemutattak nekünk egy autót, melyet a BME egyetemi diákjai raktak össze, és be is indították a jelenlétünkben. Ezen felül régi autómotorokat és érdekes találmányokat (pl. egy háromkerekű versenyautó) is láthattunk itt.
A program zárásaként részt vettünk az áramlástani labor kiállításán is, ahol pavilonszerűen lehetett megnézni különböző eszközöket és kísérleteket. A legérdekesebb és legfőbb attrakció a szélcsatorna volt, melynek működését először egy magyar kerékpáros paralimpikon segítségével szemléltették, majd mi is kipróbálhattuk. Több, mint 50 km/h széllel szemben kellett megtartani magunkat.
ELTE: Az univerzum szerkezete és a Hubble űrtávcső (Magos Gyöngyvirág, Kovács Péter 11.A)
A Kutatók Éjszakája programsorozat keretein belül ellátogattunk a ELTE Vizualizációs Laborjába. A 3 dimenziós előadás a fejlett technológiának köszönhetően betekintést nyújt az univerzum összetett szerkezetébe. Bevezetésképpen a 3D film és szemüvegek működéséről esett szó.
A prezentáció második pontjában a világegyetem részletes szerkezetét mutatták be. A laborban 3D-ben csodálhattuk meg, hogy az akár több ezer galaxist számláló galaxishalmazok a világűrben kozmikus hálót alkotnak. A Tejút egy kisebb ilyen halmazba tartozik. Távcsöveink nem csak a látható fény frekvenciáján működnek, hanem az infra- és ultratartományban is képesek képet alkotni az univerzumról. Lényegében mindent láthatunk, ami elektromágneses sugárzást bocsát ki. A kozmoszt ezzel a módszerrel homokóra alakban áll módunkban felmérni, mivel a Tejút fényes csillagai kitakarják a messzebbről érkező fényt. Az ősrobbanás óta a szálak között foltokban sötét anyag tömörülések találhatók. Érzékelhető még a kozmikus háttérsugárzásnak nevezett jelenség, amely egy nagyjából 2 Kelvines átlagú hőmérsékleti sugárzás. Ez 380 000 évvel az ősrobbanás után alakult ki. Adott égitest színképéből megállapítható az állapota: tudjuk azonosítani a csillagok életszakaszait.
Az előadás második felének tárgya az 1990-ben fellőtt Hubble űrtávcső volt. Számos meghibásodás és javító expedíció után a NASA megkérdőjelezte a Hubble további javítását, azonban az akkori legjobb - és egyetlen - űrteleszkópként továbbra is igényt tartottak rá. Az átfogó kiképzés után felküldött űrhajósok már sokszor végrehajtották a szerelést – egy 23,5 millió literes, erre a célra épített úszómedencében, mivel az felelt meg legjobban a zéró gravitációnak. A Hubble rengeteg csillagról, ködről, és egyéb égitestről készített felbecsülhetetlen értékű felvételeket, például csillagok születéséről is.
Az előadás egyaránt megmutatta a csillagászat elkápráztató mivoltát, és a mögötte álló mérnöki megoldások széles palettáját.
Galéria
