Az óbudai Artézi Galériában 2018. május 19. június 14. között látható Csorba Zoltán műgyűjteményeiből válogatott kiállítás. Az ötödik éve sikeresen működő magángaléria első alkalommal vállalkozik arra, hogy egy gyűjtő válogatását tárja a közönség elé. Ennek jelentőségét még inkább növeli, hogy Csorba Zoltán gyűjteményét kortárs alkotók munkáiból válogatta össze. Jelenleg kb. 50 képzőművész mintegy 300 művéből áll az anyag, aminek most csak töredéke kerülhet bemutatásra. Azonban a tulajdonos nemcsak gyűjtő, aki lakásában tárolja a műveket, hanem aktív kiállításszervező is, aki rendszeresen a nyilvánosság előtt is ismertté kívánja tenni az általa kedvelt művészek munkáit.
Burai István: Színház 2004. tempera, karton, 60 x 80 cm
Közismert, hogy Magyarországon van ugyan hagyománya a műgyűjtésnek, számos arisztokratának, nagypolgárnak, kiemelkedő értelmiséginek lehet hálás az utókor, a múzeumok, azonban a hektikus magyar történelemnek köszönhetően számtalan értékes, pótolhatatlan műgyűjteményeiből pusztult el, pusztítottak el, hordtak szét. Csoda, hogy újra és újra vállalkoznak erre a hálátlan feladatra olyanok, akik a képek iránti szenvedélyükre időt, pénzt, energiát fordítanak.
Deim Pál: Bábu szögekkel 2014.
Vegyes technika, papír, 32 x 23 cm
Csorba Zoltán vidéki tanár családból származik, eredetileg tornatanár és kosárlabda edző, aki fiatal korától vonzódott Szentendréhez, a festők városához. Ottani letelepedése segítette, hogy szerteágazó kapcsolatot alakítson ki a városban élő vagy ahhoz kötődő képzőművészekkel. Az évek folyamán baráti kapcsolatba került Deim Pállal (1932-2016), és ez meghatározóvá vált látásmódjára, ízlésvilágára. Szemléletének nyitottságát bizonyítja, hogy a külföldről hazatelepült, idősen is aktív Szilárd Klárának (1921-) is segített, hogy munkái a nyíregyházi és a bajai múzeumba kerüljenek.
Gy. Molnár István: Szentendre 2002. Pasztell, papír, 30 x 42 cm
Az Artézi Galéria-beli kiállításon 14 festőművész és 4 szobrász alkotásait mutatja be. Három mű címében is visszajelzést kapunk a szentendrei kötődés fontosságáról: Aknay János: Szentendre, hírnök érkezett (2005), Gy. Molnár István: Szentendre (2002), és Szilárd Klára: Kertem Szentendrén (1989).
Néhány klasszikus avantgárdnak számító mű pedig szellemiségében, szemléletében sugallja azt, ami miatt méltán nevezhető Csorba Zoltán szentendrei műgyűjtőnek (például: Deim Pál: Kisütött a nap, 2007, Konok Tamás: Cím nélkül, 1994, 2005, Ézsiás István: Európa, 2007).
Horváth Roland 2013-ban megfestette Csorba Zoltán portréját. Ennek a műfajnak – a megrendelő, a gyűjtő előtti tisztelgésnek – hosszú hagyománya van az európai festészetben. Rajkó Andrea Fenya
A kiállítás megtekinthető: 2018. június 14-ig
Az alkotások és a katalógus elérhetők az alábbi linken:
http://www.artezi.hu/exhib.php?exhibition=44
A kiállítás honlapja: http://artezi.hu