Pallagi Patrik, iskolánk természettudományos tagozatán végzett tanulóját kértük fel, hogy számoljon be, mi történt vele a ballagás után.
Patrik 2017-es ballagását követően augusztusban a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumában dolgozott filmproducerként. Idén márciusban a New York-i Tudományos Akadémia kérte fel, hogy ossza meg gondolatait a sikeres innovációról. Továbbá idén októberben Magyarországot fogja képviselni Brüsszelben a harmadik AsiaEurope Foundation éves nemzetközi konferencián.
Első kérdésként szeretnénk megkérdezni, hogyan kerültél kapcsolatba a New York-i Tudományos Akadémiával?
Tizedikben az egykori osztályfőnököm Hidvégi tanár úr mesélt arról, hogy a Kutató Diákok Mozgalma és a Magyar Tudományos Akadémia különféle konferenciákat és táborokat rendez szerte a Kárpát-medencében.
Tekintve, hogy fogalmam sem volt, hogyan is épül fel egy kutató munkája, ezért jelentkeztem nyári táborokba, amik arra lettek kitalálva, hogy ezt bemutassák. Így nyáron volt szerencsém tanulni Egerben, Gödöllőn és Csillebércen is.
Egy évvel később, 2016-ban éppen Szegedről utaztam haza amikor twitteren láttam egy felhívást miszerint New York-ban egy fiatal kutatókból álló globális hálózat létrehozásán dolgoznak.
Mondtam is Varga Máténak, aki az évfolyam társam volt, hogy szerintem jelentkeznünk kellene. Elég jól hangzik!
Azt nem gondoltuk, hogy átlagosan közel csupán minden tizedik jelentkező nyer felvételt. Az igazi meglepetés pedig az volt amikor mindkettőnket felvettek és ezzel mindkettőnket a New York-i Tudományos Akadémia Junior tagjává avattak.
És mit csináltáltatok ezután?
Különböző projektekkel foglalkoztunk.
Például én mindig is meg szerettem volna megtanulni a programozás alapjait.
Ferencz András ― egy kedves kolozsvári barátom a Babeș–Bolyai Tudományegyetemenről ― azt ajánlotta, hogy olyan dologgal érdemes elkezdeni megtanulni programozni, ami köthető egy logikusan felépített folyamathoz.
Így amikor kémia fakultáción a pH-értékek változásán alapuló titrálási görbékről tanultunk, úgy gondoltam ez egy jó lehetőség lesz programozni.
Dóka Balázs és Hassan Khaled ― akik eggyel felettem jártak informatika tagozaton Takács tanár úr osztályába ― felajánlották, hogy segítenek. A csapatmunkának hála, sikerült megalkotni egy pH-értéket kiszámoló programot, amely jól jöhet minden gimnazistának, de akár laborban dolgozóknak is.
Jól hangzik! Ha jól emlékszem a Vermes Plakett mellett, a Csodabogár Díjat is elnyerted a Jedlikben. Mit jelentett ez számodra?
Nagy elismerésként tekintettem a díjra. A díj anyagi támogatásából pedig többek közt vásároltam egy profi diktafont.
Miért pont egy diktafont?
Ha az ember sok kérdést tesz fel akkor érdemes beszereznie egy diktafont.
Emellett, az is igaz, hogy ha már vesz az ember egy diktafont akkor érdemes sok érdekes kérdést feltennie.
Riportok készítéséhez sűrűn használom. Ezzel a diktafonnal jártam Svájcban is amikor meghívtak a világháló létrejöttéért felelős szervezet, a CERN székhelyére.
Az évek során megszerzett tapasztalatnak hála Európa és egyben Budapest legnagyobb jövőfesztiválján már a színpadon kérdezhettem olyan előadóktól mint Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosától aki az Európai Bizottság élén rekordösszegű, 750 milliárd forintos bírságot szabott ki a Google-ra. Az ilyen hallatán még a rettenthetetlen cégek is reszketnek és igen, valóban sokan vannak akik tartanak tőle a Szilícium-völgyben.
A jövőfesztiválról jut eszembe, sok-sok középiskolás jövője az egyetemenen keresztül vezet.
Melyik egyetemen tanulsz jelenleg?
Technológia és innováció terén Észak-Amerika leggyorsabban fejlõdõ városában, Torontóban tanulok ösztöndíjjal matematikát és fizikát a University of Toronto belvárosi Saint George kampuszán.
Minden elismerésem! Utolsó kérdésként szeretném megkérdezni, hogy milyen tanácsaid lennének a Jedlikeseknek?
Az iskolát hamarosan felújítják. A látványtervekből ítélve azt kell mondjam, hogy bizakodva hiszem, hogy amikor megnyílnak az Új-Jedlik kapui a diákok szebb és modernebb környezetben fognak tanulni, mint a társaik Manhattanben vagy akár San Franciscoban.
A hely szellemét azonban mindig is a diákok és a tanárok fogják adni.
Számomra a közös Vivicittá futás, a szakkörök és kirándulások város és világszerte voltak a legmaradandóbb élmények.
Ezekből remélem lesz szerencsétek minél többet gyűjteni!