Magyar nyelv és irodalom és angol nyelv és irodalom szakon végzett 1976-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.
Pályáját a MOL-nál kezdte sajtó-főelőadóként, majd szabadúszó nyelvtanár volt több helyen: KÉV-METRO, Filmarchívum, Csepeli Munkásotthon.
Tantestületünk több tagja a Munkásotthon kedves nyelvtanáraként ismerhette meg őt.
1982-től nyugdíjba vonulásáig a Jedlik Ányos Gimnázium tanára volt. Kezdetben mindkét tárgyát tanította, 1987-től csak az angolt. 35 évet töltött iskolánkban. Több osztály lelkiismeretes, empatikus osztályfőnöke volt.
A gimnázium harmadik emeleti angol tanári szobájában tanár, diák megtalálhatta, ha megértő fülekre vagy bíztató szavakra volt szüksége. Szívesen csatlakozott a fizikaszertárban szervezett programokhoz, ezért tiszteletbeli fizikussá választottuk.
Híres volt segítőkészségéről, a tantestület érdekvédelmét hosszú évekig vállalta, és ebben a minőségében tagja volt az iskola vezetőségének is.
Kirándulásaink állandó részt vevőjeként élvezhettük humorát, lelkesedését.
Nyugdíjba vonulásakor sok tervvel indult az új életszakasz felé, lakásfelújítás, utazások szerepeltek közöttük.
A betegség mindent felülírt.
Szekszárdiné Gábor Ágnes soraival búcsúzunk:
E L I R A M L I K
Hullunk, mint pernye; falevél az ágról,
hullunk, mint hó, a sáros földre le,
fogalmunk sincs a holnapról, a máról,
s már nem követ a múlt tekintete.
Még ez a perc sem biztos: merő kétség,
hogy élünk-e, s hogy fölöttünk az ég
tényleg az-e, mit látunk: csupa kékség,
vagy ez már egy más – kéklő – messzeség.
Mindennap egy újabb illúziónk is
mély sóhajjal lelkét kileheli,
minden halállal meghalunk magunk is:
halott a holtat így rabolja ki.
A tanárnő temetése március 17-èn lesz, 9:45-kor a Farkasréti temetőben.
Galéria
