221 éve, 1800. január 11-én született Jedlik Ányos
1979 áprilisában koszorúzták meg először az akkori diákok iskolánk névadójának, Jedlik Ányos bencés szerzetesnek a szobrát. Azóta minden esztendőben megállunk néhány percre előtte és tisztelgünk emlékének. Az alábbi összeállítást Krassói Kornélia tanárnő írásaiból készítettük, amelyek a koszorúzások alkalmával hangzottak el.
Jedlik nem volt szobatudós. Minden tudományos és műszaki újdonság érdekelte. Gyalogosan vagy szekéren bejárta az egész Habsburg birodalmat és részben Németországot is. Rendszeresen megfordult Bécsben is, ahol könyveket és új eszközöket vásárolt szertára számára. Ezeket az utakat arra használta, hogy személyesen vegye fel a kapcsolatot a kortárs tudósokkal és eszközeiket megismerje.
A század, amelyet végigélt Jedlik, olyan század volt, melyben az emberi ész és alkotás rohamos fejlődést indított el, elsősorban a természettudományok területén. Jedlik csendes munkatársa volt ennek a századnak. A fizika és a kémia már akkor szerteágazó területein nagyokat alkotott. A villamosságtanban a motor, a dinamó, a hullámtanban a rezgések és hullámok ábrázolása, összetétele, a fénytanban az optikai rácsok és azok elkészítése, a kémiában a szódavízgyártó gép, a galvánelemek és az optikai rácsok bevonó anyagai és magyar nyelvű tankönyvei bizonyítják Jedlik kivételes zsenijét.
Csak 1878-ban vonult nyugdíjba. Élete hátralévő részét Győrben töltötte. Itt is állandóan munkálkodik, eszközöket tervez, épít. A tudomány fejlődését továbbra is nyomon követte. Halálakor könyvtára 1450 kötetből állt. Közismert volt határt nem ismerő jószívűsége, Győrben ez még fokozódik. Mindenkin segített, aki csak hozzá fordult.
1895. december 13-án hunyt el. Temetése másnap volt, rettenetes hóviharban. Eötvös Loránd mondott sírjánál búcsúztatót. 1935-ben volt az első újratemetése a szabadhegyi temetőben, 1942-ben a második a Győr városától kapott díszsírhelyen. Sírkövén kedvelt zsoltáridézete áll:
„Az igazak örökké élnek, és az Úrnál az ő jutalmuk.”
JEDLIK NAPOK 2017
De miért is lett iskolánk éppen róla elnevezve és miért is tiszteljük Őt?
Iskolánkat a Pannonhalmi Bencés Rend alapította,1945-ben. Iskolánk alapító igazgatójától, Vályi Hugó bencés szerzetestől hallottuk a névadás történetét: a gimnázium névadója azért lett Jedlik Ányos bencés tanár, mert ő volt a motor és dinamó felfedezője, már pedig Csepel a motorok és dinamók hazája volt még akkor.
Jedlik Ányos kiváló középiskolai tanár, később egyetemi professzor, dékán, sőt rektor is volt. Tankönyveket írt, nyelvújító munkát is végzett, és ami a legismertebb tevékenysége: nagy kísérletező tudós, számtalan találmány alkotója. Hat nyelven beszélt, óriási könyvtára volt, hosszú élete végéig figyelemmel kísérte a legújabb tudományos eredményeket és szorgalmasan dolgozott szertárában.
De ami ennél is fontosabb: igaz ember volt, töretlen istenhittel, szociális érzékenységgel, tevékeny hazafisággal. Szerénysége akadályozta meg, hogy bár megérdemelte volna, világszerte híres ember legyen. Tudományos és pedagógiai munkásságáért számos szakmai elismerést kapott. A Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.
Tündöklő, ritka példa az ő élete arra, hogy a tudomány magában elég arra, hogy művelőjét hasznossá és boldoggá tegye.
JEDLIK NAPOK 2019
Az idei Jedlik hét egy-egy napján a költészet, a tudomány, a zene, a művészetek és az egészséges életmód volt a téma. Vajon a tudós kutató életében, aki megszállottként dolgozott egész életében, maradt-e idő az ilyen fajta kikapcsolódásra?
A természet szeretetét, csodálatát a szülői házból hozta, melyet a természet csodáinak kutatása követte.
Fiatalabb korában sokat utazott. Kezdetben tanulmányi utakat tett Ausztriában, melyeknek során nemcsak a természettudományi múzeumokat, szertárakat, gyárakat látogatta meg, hanem a képtárakat és műemlékeket is. Két város között kocsival közlekedett. De sokat gyalogolt is a szép vidékeken és a hegyekben. Vérbeli turista lett, akit elbűvöltek a hegyek, a vízesések, a barlangok. Nagy sikert aratott saját készítésű „szekerkéje”, csomaghordója, amelyet a vidéki utakon használt, de a városokban szétszedett, és a táskájába rejtett. Útjain felkereste a neves gyógyfürdőket is. Idősebb korában bejárta a nagy német városokat és Svájcot. Pesten és Budán is gyakran kocsikázott, volt a Svábhegyen, a Margit-szigeten és bejárta az országot is.
Szerette a zenét. Amikor alkalom adódott, elment operába, színi előadásokra, de szívesen hallgatta útjain a népdalokat is. Zongorát is vásárolt Bécsben. Mint a zene kedvelőjét és művelőjét a pozsonyi dóm egyházi zeneegylete tiszteletbeli tagjává választotta. A salzburgi harangjáték nem nyerte meg a zeneértő tetszését, mondván, hogy a harangok hangja nem kellemes, nincs tiszta összhangzás és a játék nem pontos.
Kedvelte a vidám társaságot, különösen a fiatalokét. Részt vett baráti ebédeken, tea- és kávé délutánokon, szüreteken. Vörösmarty Mihály Fóti dal című verse állítólag annak a szüretnek emlékére íródott, amelyre Jedlik a saját készítésű szódavízét vitte és ott készült az első fröccs.
Hosszú életének titka többek között, hogy megtalálta a munka és a szórakozás helyes arányát. Megőrizte a rácsodálkozás képességét minden szépre, amely örömtelivé tette életét, és amelyet igyekezett megosztani másokkal is, elsősorban tanítványaival.
JEDLIK NAPOK 2016
215 éve született, 120 éve halt meg iskolánk névadója Jedlik Ányos bencés szerzetes. 1979 óta minden évben a Jedlik Napok keretében emlékezünk példamutató jellemére és gazdag életművére.
A szobor mellett látható egy emléktábla, amelyet néhány éve egy jedlikes öregdiák közbenjárásával a Fővárosi Vízművek nevében helyeztek el. Sajnos a szövegbe hiba csúszott. Nem Jedlik a szódavíz feltalálója. De akkor miért emlegethetjük nevét a szódavíz kapcsán?
Jedlik győri tanárként olvasta, hogy már sokfelé gyártanak mesterséges ásványvizeket. De a gyártók készülékeiket titokban tartották, leírásukat nem közölték, csak annyit lehetett róluk tudni, hogy a szén-dioxidot dugattyús pumpával nyomják a vízbe. Jedlik új módszert dolgozott ki, szűk térben gyorsan keletkező nyomással juttatta a gázt a vízbe. Gépe 1826-ban készült el, rendtársaival állították elő a különböző vizeket, a megfelelő sókat feloldva.
Amikor Pozsonyba költözött, a szerkezet Győrött maradt. Pozsonyban fejlettebb készüléket tervezett, amelyet 1841-ben Pesten mutatott be egy előadáson tudós társainak és a közebéden kétféle szódavízzel kínálta a gyűlés résztvevőit. A nagy érdeklődés láttán határozta el, hogy gyárat alapít. Valószínű, hogy kezdetben a pincéjében dolgoztak az alkalmazottak, de 1842-ben már új helyre költöztek és a vezetését unokatestvérére Szabó Alajosra bízta. A szabadságharc idején Szabó katonaorvosként dolgozott, nem maradt sok ideje a szódavízműhellyel törődni, amelyet 1852-ben be is zártak.
Újabban irodalmi legenda is született a szódáról. Eszerint Vörösmarty Fóti dalát a Jedlik Ányos által a szüreten készített szódavízzel higított bor, ”a világmindenség első fröccse” ihlette.
A kortárs szikvízgyártók nagy tiszteletben tartják Jedlik Ányost, megalapították a Jedlik Lovagrendet. Az évente kiosztásra kerülő Jedlik érmükön szódásüveg látható. Két szódásüveg formájú szökőkutat is állíttattak már, egyiket Győrben, a másikat Szimőn, Jedlik szülőfalujában.
Bármily jövedelmező üzletnek mutatkozott a szódavíz gyártása, Jedlikből mégsem lett szódavíz gyáros. Nem vonzotta a pénz, sokkal inkább lekötötte az örökértékek kutatása. Komolyan vette az evangéliumi tanácsot:
„Készítsetek magatoknak el nem avuló erszényeket, kifogyhatatlan kincset a mennyben, ahol a tolvaj nem fér hozzá, és a moly meg ne rágja. Mert ahol a kincsetek, ott lesz a szívetek is.”
JEDLIK NAPOK 2015
Galéria
