December 8-án a 11. évfolyam biológia fakultációs diákjai meglátogatták a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Anatómiai Múzeumát Scheuer Zsuzsanna tanárnő kíséretében. Az egyetemi magángyűjtemény elsősorban az orvostanhallgatók tanulmányait segíti, ugyanakkor külsősök számára is látogatható, így kiváló lehetőséget kínál az orvosi pálya iránt érdeklődő leendő érettségizőknek.
A helyszínen Vidra Veronika, a múzeum restaurátora fogadott minket. Tőle megtudtuk, hogy a Semmelweis Egyetem orvosképzése európai szinten is kimagaslóan gyakorlatorientált, vagyis a hallgatók valódi testeket boncolnak, nem műanyag modelleken vagy szimulációkon sajátítják el a szervek pontos helyét.
Érkezésünkkor még nem gondoltuk, hogy a mindössze 2 tanteremnyi múzeum milyen sok kincset rejt, és hogy körülbelül két óráig fedezzük fel azokat. A kiállítást körbejárva rengeteg egészséges, illetve valamilyen rendellenességet mutató – régi, 19. századi, illetve új – szervet, csontot, vagy akár komplett csontvázat láthattunk. Találkozhattunk szifiliszes koponyával, kórosan deformált gerincekkel és egészen kicsi gyerekek csontvázával is. Ezekkel ellentétben lenyűgözően szépek voltak pl. a különböző érpreparátumok vagy épp a berlini-kékkel festett agyszeletek. Vezetőnk minden betegség esetén igyekezett számunkra kiemelni a megelőzés és a szűrővizsgálatok jelentőségét. Mindemellett nagy tisztelettel beszélt a tárolókban elhelyezett anatómiai képletekről, melyek egykor élt emberek testrészei voltak.
Ahogy egyre jobban behatoltunk a vitrines tárolók közé, mindig újabb és újabb preparátumokkal találtuk szemben magunkat, amelyekhez temérdek érdekesség kapcsolódott. Ezek még több kérdést vetettek fel bennünk, ám hála vezetőnknek, egy sem maradt megválaszolatlanul. Megtekinthettük a múzeum legrégebbi kiállított darabját is, amely már több, mint 200 éves. Emellett számos macerált csontkészítményt, aprólékosan kipreparált és formaldehiddel tartósított szervet valamint plasztinált készítményt csodálhattunk meg, miközben megismerkedhettünk a tartósítási eljárások különböző módszereivel is. A látogatás végén a csoport legbátrabb tanulóinak lehetősége nyílt arra is, hogy a plasztinált készítmények közül párat meg is foghasson.
A múzeumban nem szabad fényképezni, így két fotó a SOTE honlapjáról származik, a csoportképet pedig az Anatómiai Intézet udvarán, Barabás Benedek szobra előtt készítettük. A koponyát, gerincoszlopot és a DNS kettős hélixét ábrázoló emlékműnél róhatják le kegyeletüket azoknak az elhunytaknak a hozzátartozói, akik testüket oktatási célra ajánlották fel.
Igaz a mondás: Mortui vivos docent (A halottak tanítják az élőket): a szervrendszerenként csoportosított kiállítási anyag jó ismétlési lehetőséget biztosított embertani tanulmányainkhoz, a körbevezetés első percétől sok hasznos információval, érdekességgel bővíthettük meglévő tudásunkat. Továbbá szerencsések is voltunk, hogy meglátogathattuk a múzeumot, ugyanis (felújítási okok miatt) most pár évig ezt nem lehet majd megtenni. Ezért utólag is szeretnénk megköszönni Scheuer Zsuzsanna tanárnőnek a lehetőséget, valamint a tartalmas (egyben szórakoztató) körbevezetést Vidra Veronikának!
Leitner Gréta Anna, Ungvári Dóra (11.B)
Galéria
