Kövesi Sándorné, Györgyi néni nemzedékek tanára, nevelője volt.
1950-ben a Jedlik Ányos Gimnáziumban kezdte biológia - kémia szakosként tanári pályáját, ahol évtizedekig tanított a dolgozók gimnáziumában is. 1985-ben történt nyugdíjazása után még tíz esztendeig óraadó tanárként dolgozott.
Kiváló szakmai tudással rendelkezett, melyet bizonyít az is, hogy 1952-től vezetőtanárként is működött. Több éven keresztül részt vett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem felvételi bizottságának munkájában. Önmagával és tanítványaival szemben is igényes volt. Szakmailag lépést tartott tantárgya fejlődésével, tanítványai eredményesen szerepeltek a tanulmányi versenyeken és az egyetemi felvételi vizsgákon. Közülük sok orvos és tanár került ki, többen ma is Csepelen tevékenykednek.
Tanári pályafutása során végig osztályfőnök volt, a nevelést elsőrendű feladatnak tekintette. A nevelőmunkában is következetes, határozott és eredményes volt, hitelességét saját példájával erősítette.
Pedagógiai pályáján nagy példaképe kollégája, dr. Vermes Miklós volt.
Példamutató oktató és nevelő munkáját az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Csepeli Gyermekekért és a Csepelért Díjjal ismerték el.
Nyugdíjba vonulása után is szoros kapcsolatban maradt iskolájával, kirándulásokon, találkozókon pályakezdő kollégáink is megismerkedhettek vele. Egész pályáját a hűség jellemezte: a családhoz, a tanítványokhoz, a munkatársakhoz és elveihez egyformán ragaszkodott. Akik ismerték, így őrzik meg emlékezetükben.